1977 óta tartják a daganatbiológia egyik sarokkövének az úgynevezett Peto-paradoxont, amely szerint nincs kapcsolat egy állat mérete és rákos megbetegedésének kockázata között. Egy nemzetközi kutatócsoport szerint azonban ez a kapcsolat igenis létezik a szárazföldi gerinceseknél, igaz, vannak kivételek.
A denevérek akár negyed évszázadon át is élhetnek, ráadásul az esetek többségében rákmentesen. Most a kutatók kiderítették, mi állhat ennek a hátterében – ez pedig az emberi rákkezelések terén is fontos lehet.
A mesterséges intelligenciának is fontos szerepe van egy új vérvizsgálatban, mely szükségtelenné teheti az esetenként fájdalmas, invazív rákdiagnosztizáló módszereket – és már jóval azelőtt jelezheti a veszélyt, hogy a tünetek jelentkeznének.
A betegséget még a korai szakaszban azonosították.
Német kutatók szerint a béldaganat kockázatának csökkentése szempontjából nem mindegy, hogy mikor mozog az ember.
Csendes gyilkos: 25 évig is lappanghat a főleg az azbeszt által kiváltott mezotelióma, melyben az évtized végére az Európai Unióban több mint 300 ezer ember halhat meg.
Az elhízás okozta elhúzódó, alacsony fokú gyulladásos állapot és a cukorbetegség, illetve több ráktípus kialakulása közötti ok-okozati összefüggéseket vizsgálták a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói.
Országos kutatást végeztek a pécsi klinikán, ami áttörést jelent a betegségek kialakulásának összefüggésében, ugyanis a 2-es típus cukorbetegség megnöveli nemcsak a szív-érrendszeri- és a vesebetegség, hanem a daganatos betegség kockázatát is.
Nem kell minden egyes vérvizsgálat miatt a kórházba mennie a rákos betegeknek, mert otthon is elvégezhetik őket – ezt ígéri egy új fejlesztés. A Liberty (szabadság) nevű készüléket) a britek már tesztelik.
Kutatók szerint egy új orvostechnikai eszköz akár a 2 milliméteres emlődaganatot is észre tudja venni, így rendkívül korán meg lehet kezdeni az érintettek kezelését. A készülék klinikai kipróbálása most következik.
Amerikai kutatók szerint a CAR-T kísérleti terápia segítségével a kezelés után egy nappal már jóval kisebb lehet az agydaganat, mint a hagyományos kezelések során.
Az ELTE kutatói nagy hazai együttműködésben jól kötő kismolekulákat találtak, amelyekkel nem a sejtosztódás alapvető mechanizmusaiba avatkoznak be, hanem az egészséges állapotot állítják helyre.
A mobilokban lévő rezgőmotor segítségével brit kutatóknak sikerült komplex 3D-s tumort létrehozniuk, ezen tesztelve a gyógyszerkísérletek pontosabb eredményt adhatnak.
Amerikai és japán kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amely megmutatja az immunrendszernek, hol vannak a felszámolandó daganatos sejtek. Az eljárás az első kísérletek alapján működőképesnek tűnik.
A magyarok többsége szorong vagy depressziós, de sokan nem jutnak hozzá a szükséges ellátáshoz.
Már az is sokat segíthet, ha csak csökkentjük az alkoholfogyasztásunkat – egyebek mellett erre mutat rá a WHO friss jelentése.
A vezető daganatos megbetegedések között van a mellrák, csak Angliában évente nagyjából 11 500 nő életét követeli – egy új készítmény azonban már a kialakulás kockázatát is képes lehet felezni.
A testet-lelket megviselő, ám esetenként a gyógyulás esélyével kecsegtető kemoterápia tulajdonképpen mérgezi a daganatos sejteket, csakhogy egészséges sejtek is áldozatul esnek. Londoni kutatók új módszere is mérgeket vet be, azonban ezek csakis a rákos sejtekre veszélyesek. Ígéretes eredményekről számoltak be a hólyagrák esetében.
A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) több kutatócsoportja és a Bécsi Orvostudományi Egyetem Rákkutató Intézetének munkatársai közös projekt keretében új támadáspontot azonosítottak a kemoterápiát túlélő tumorsejtekben – közölte szerdán a hazai kutatóintézet.
Egy nemzetközi kutatócsoport adatelemzése arra jutott, hogy 1990-hez képest 79 százalékkal több rákos megbetegedést diagnosztizálnak a fiatalok és középkorúak körében.
